Hisztogram parancs

Hisztogram[ <Osztályok határainak listája>, <Magasságok listája>]: Létrehoz egy hisztogramot megadott magasságú oszlopokkal. Az osztályok határai határozzák meg az oszlopok szélességét és pozícióját.

Hisztogram[{0, 1, 2, 3, 4, 5}, {2, 6, 8, 3, 1}] eredménye egy megadott magasságú, 5 oszlopos hisztogram. Az első oszlop a [0, 1] intervallumon helyezkedik el, a második az [1, 2] intervallumon, stb.

Hisztogram[ <Osztályok határainak listája>, <Nyers adatok listája>, <Logikai érték (Sűrűség?)>, <Sűrűségi tényező (opcionális)> ]:: Létrehoz egy hisztogramot a megadott nyers adatok listájából. Az osztályok határai határozzák meg az oszlopok szélességét és pozícióját, és hogy hány elemet tartalmaznak az egyes osztályok. Az oszlopok magassága a következőképpen alakul:

Ha a logikai érték = true, úgy az oszlopok magassága = (Sűrűségi tényező)*(Osztályok gyakorisága) / (Osztályok szélessége)
Ha a logikai érték = false", úgy az oszlopok magassága = Osztályok gyakorisága.

Az alapértelmezett logikai érték = true és a sűrűségi tényező = 1.

Jegyzet: Az nyers adatok minden elemének az osztályok határán belül kell lennie, különben nem definiált az eredmény.

(alapértelmezett hisztogram)

Hisztogram[{10, 20, 30, 40}, {10, 11, 11, 12, 18, 20, 25, 40}, true] eredménye egy 3 oszlopot tartalmazó hisztogram a következő oszlopmagasságokkal: első oszlop magassága = 0.5, második oszlop magassága = 0.2, harmadik oszlop magassága = 0.1.

A hisztogram területe = 0.5*10 + 0.2*10 + 0.1*10 = 8.

(összeg hisztogram)

Hisztogram[{10, 20, 30, 40}, {10, 11, 11, 12, 18, 20, 25, 40}, false] létrehoz egy 3 oszlopos hisztogramot a következő magasságokkal: első oszlop magassága = 5, második oszlop magassága = 2, harmadik oszlop magassága = 1. A hisztogram nem alkalmaz sűrűségi tényezőt, az oszlopok magasságát az egyes osztályokban lévő elemek száma határozza meg.

(viszonylagos gyakorisági hisztogram)

Hisztogram[{10, 20, 30, 40}, {10, 11, 11, 12, 18, 20, 25, 40}, true, 10/ 8] eredménye egy 3 oszlopból álló hisztogram a következő magasságokkal: első oszlop magassága = 0.625, második oszlop magassága: 0.25, harmadik oszlop magassága = 0.125. Ez a hisztogram a sűrűségi tényezővel számítja ki az oszlopok magasságát, amely az egyes osztályokban lévő értékek viszonyán alapszik.

Legyen n az elemek száma és o az oszlopok konstans szélessége. Az o/n sűrűségi tényező eredménye egy viszonylagos gyakorisági hisztogram.

(normalizált hisztogram)

Hisztogram[{10, 20, 30, 40}, {10, 11, 11, 12, 18, 20, 25, 40}, true, 1/8] létrehoz egy 3 oszlopból álló hisztogramot a következő oszlopmagasságokkal: első oszlop magassága = 0.0625, második oszlop magassága = 0.025, harmadik oszlop magassága = 0.0125.

A hisztogram területe = 0.0625*10 + 0.025*10 + 0.0125*10 = 1.

Legyen n az elemek száma, így a sűrűségi tényező = 1/n. Az eredmény egy normalizált hisztogram, mely oszlopainak összterülete = 1. Ez a fajta hisztogram hasznos lehet, ha a hisztogramot egy gyakorisági görbéhez akarjuk igazítani.

Hisztogram[ <Logikai érték (Halmozott?)>, <Osztályok határainak listája>, <Nyers adatok listája>, <Logikai érték (Sűrűség?)>, <Sűrűségi tényező (opcionális)> ]:: Ha a logikai érték = true", úgy egy olyan hisztogram az eredmény, amelynek oszlopmagasságai megegyeznek az osztályok gyakoriságának és az összes előző gyakoriság összegével.

Hisztogram[true, {10, 20, 30, 40}, {10, 11, 11, 12, 18, 20, 25, 40}, true] eredménye egy három oszlopból álló hisztogram a következő magasságokkal: első oszlop = 0.5, második oszlop = 0.7, harmadik oszlop = 0.8.